Cikksorozatunkban a Jövő és egészségügy cikkíró pályázat nyertes pályaműveit mutatjuk be.
Százkilencvezháromezer-nyolcszázkilencvenhárom – pontosan ennyi fő halálozott el mentális-és viselkedésbeli zavarokból kifolyólag az EU-n belül, az Eurostat egy 2020-as közlése alapján1, ami az Unión belüli összhalálozás 3,7 százalékának felel meg.
Az írásommal a pályázat egyik lehetséges témáját, a mesterséges intelligencia és a gyógyítás kapcsolatát járom körül, ezen belül is a mentális egészséget helyezve középpontba.
A kérdéskör súlyosságának lenyomatát hordozza az a nyolcvannégy millió – azaz 84.000.000 - fő Európai Uniós lakos, akik egy, az Európai Tanács 2020 előtti mérése szerint bevallottan küzdenek valamilyen mentális egészséghez köthető problémával2. A mérés eredményeként a leggyakoribb betegségek közé sorolták a szorongást és a depressziót, ezeket követte a bipoláris személyiségzavar, és a skizofrénia. A COVID-19 pandémia óta pedig, a WHO közlése alapján3, világszerte romlott a lakosság mentális egészsége. Ezt mutatja meg nekünk az az Eubarometer által közölt mérés is, melynek eredményeként a következő adatok láthattak napvilágot:
A társadalmi szempontok mellett számos mérés, illetve becslés érhető el a mentális egészség fontosságáról, gazdasági vonatkozásban. Ilyen köztük az a 2018-as, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)4 által közölt jelentés is, amely szerint Európai Uniós viszonylatban, a mentális egészség költsége, évente körülbelül 600 billió euróra becsülhető, amely az EU-s GDP több, mint négy százalékát teszi ki. A jelenésben a kiadások három különböző fajtáját különböztetik meg, úgy, mint: közvetlen kiadások - ide sorolandóak a korházi ellátás, konzultációk, gyógyszerészeti termékek. A társadalmi biztosításhoz köthető költségelemek – mint a betegszabadság és a különböző munkanélküli támogatások-, illetve a közvetett kiadások a munkapiacon. Ez utóbbi magába foglalja többek között a halálozáshoz köthető bevételi visszaeséseket és az alacsonyabb foglalkoztatottsági rátát: az ilyen kiadások mértéke a legmagasabb, szám szerint 240 billió euró, azaz az EU GDP-jének 1,6 százaléka.
Az Európai Parlament 2018. március 1-jei „Állásfoglalása az alapvető jogok helyzetéről az EU-ban”, a mentális egészséget emberi jogként definiálja.5 A Bizottság közleménye pedig, az egészség szerves részeként, illetve a jólét egy olyan állapotaként írja le, amelyben az egyének felismerik saját képességeiket, és képesek megbirkózni az élet stresszével, illetve hozzájárulni a közösségi élethez. A közlemény szerint a mentális jólét továbbá a produktív gazdaság és a befogadó társadalom alapfeltétele is, amely túlmutat az egyéni, illetve családi vonatkozásokon is.
Az említett közlések a mentális egészséget szükségleten felül emberi jogként írják le. A mentális egészségünk megőrzéséhez és javulásához elengedhetetlen a megelőzés, kezelés, illetve a felépülés eszközeinek rendelkezésre állása; a „Mentális egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés Európában”6 elnevezésű, konszenzusos dokumentum a hozzáférhetőség három fő vonatkozását emeli ki. Fizikai hozzáférhetőségként foglalja össze az ellátás szervezeti elemeit, úgy, mint megközelíthetőség, nyitvatartás és várakozási idő. Kiemeli szempontként a megfizethetőséget is, azaz az egészségügyi ellátás közvetlen, illetve közvetett költségei - ezek között olyan tényezők is lehetnek, mint a közlekedés költsége az ellátás helyszínére, vagy a kivett szabadnappal járó anyagi kiesés. A harmadik szempont pedig az úgynevezett elfogadhatóság: ide sorolandó minden olyan pszichológiai, társadalmi és kulturális tényező, amely befolyásolhatja a hajlandóságot a segítségkérésben – ez lehet a szakember milyensége, vagy akár a mentális egészséget övező stigma is.
Az ellátás hozzáférhetőségének jelenlegi helyzetéről számol be egy 2022-es, az Európai Alapítvány az Élet-és Munkakörülmények Javításáért elnevezésű, Eurofound által publikált felmérés. Az itt megkérdezettek közel 1/5-e számolt be olyan egészségügyi problémáról, amely kapcsán még nem részesült kezelésben. 7A kérdőívben nyolc különböző csoportba gyűjtötték a lehetséges egészségügyi panaszokat. A válaszadók 23%-a valamilyen, a mentális egészség kategóriáján belüli kezeletlen problémáról számolt be, ezzel a mentális egészség a felmérés során a harmadik leggyakrabban megjelölt kategória.
A társadalmi-gazdasági helyzetből eredő hozzáférhetőségi hátrányosságokat, illetve a társadalmi-gazdasági helyzetből eredő mentális egészségbéli romlás nyomait a társadalom globális egésze, egymástól elidegeníthetetlen módon viseli.
A szegény, illetve hátrányos helyzetű lakosságot érintik leginkább a mentális zavarok; 8melynek okai többek között a bizonytalan, illetve kiszámíthatatlan életkörülményekből adódó szorongás, a mindennapi körülmények adta stressz, illetve az általános kontroll hiány. További tényezők lehetnek a munkanélküliség, a bizonytalan foglalkoztatás, illetve általánosságban a munkakörülmények mivolta, mint a pszichés szorongás kiváltói. Társadalmi-gazdasági státuszunk meghatározó tényező az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés szempontjából is; ez jelentheti akár az ellátásra való várakozási időt, az egyén tájékozódási lehetőségeit - mikroközösségbéli vagy akár digitális médiabéli hiányosságokból fakadóan. Kihatással van a szakellátás milyenségére is, a magán - vagy társadalombiztosítás által biztosított lehetőségek közötti különbözőségekből következően.
Kiemelendő az az értekezés, amely az egészségről kimondja: „az alacsonyabb társadalmi státuszú egyének várhatóan nagyobb egészségügyi kockázatokkal és alacsonyabb várható élettartammal számolhatnak, mint a magasabb státuszú egyének.”
A hozzáférhetőség jelenlegi helyzete társadalmi státusztól függetlenül sem kielégítő. Az Eurostat egy 2019-es beszámolója szerint, százezer EU lakosra, 73 pszichiátriai ápolóágy volt elérhető: kiemelkedik Belgium, 141 ággyal; ezzel szemben Olaszország, mindössze nyolc szabad ággyal rendelkezett.9 2020-ban pedig, összesen csupán 86.000 pszichiáter volt jelen az Európai Unió 26 tagállamában összesen, az elérhető adatok alapján, ami 9.2 – 28.2 pszichiátert jelentett, százezer lakosra arányosítva a tagállamokban. Ezek a számadatok, szemléltetésképpen, arányaiban megegyeztethetőek azzal, miszerint Európa legnagyobb befogadóképességű stadionjába,10 teltház esetén, a nézőközönség egészére, átlagosan összesen 19 egészségügyi szakellátó személy jutna.
A fenti adatok teljesmértékben rámutatnak egy olyan hiányosságra, amely az egészségügyi ellátás jelenlegi eszköztárával csekély valószínűséggel orvosolható.
A mesterséges intelligenciáról, mint a probléma lehetséges megoldási módjáról kérdeztem több, mint kettőszázötven, 15 – 60 év közötti válaszadót, számukra anonimizált és önkéntes válaszadási lehetőséget biztosítva. A válaszadók több, mint egynegyede (25,2%) választaná biztosan a mesterséges intelligenciát terápiás formaként abban az esetben, ha az megfizethetőségi hozzáférés szempontjából elérhetőbb lenne, mint egy hagyományos formában folytatott terápiás ülés. A válaszadók csupán 17,5 százaléka az, akit egyáltalán nem befolyásolnának megfizethetőségi tényezők, a hagyományos, illetve MI vezérelt terápiás formák közötti választásnál.
Jelenleg egy terápiás ülés ára Európa térségében, átlagosan 50 – 150 euró, ülésenként, amely országonként változhat.11 Amennyiben egy MI vezérelt terápiás ülés ennél alacsonyabb áron is elérhető lenne, úgy a pszichoterápiás segítséget igénybe vevők száma is növekedne – a további tényezők figyelmen kívül hagyásával.
Hozzáférhetőségi szempontok esetén azonban, egy lehetséges digitális megoldás vizsgálatakor azonban, elengedhetetlen bizonyos további tényezők figyelembevétele. EU-s szinten a népesség előnyös helyzetben van ilyen szempontból: egy 2023-as Eurostat mérés szerint a népesség minimum 86%-a rendelkezik internet hozzáféréssel.12 Ez a szám megegyezik az USA lakosságának internet hozzáférésével, ahol szintén a lakosság 86%-a digitálisan felszerelt. Ezzel szemben, számos országban ennél jóval alacsonyabb az internetelérés. Indiában, Pakisztánban, Etiópiában, vagy éppen Egyiptomban, a lakosság legalább fele nem rendelkezik internettel; egy A4AI által közölt jelentés alapján az alacsonyabb jövedelmű országok lakosságának körülbelül fele rendelkezik internettel.13 Ezen adatok, illetve a már említett összefüggés az alacsony gazdasági státusz és a mentális egészségügyi állapot romlása között, azt a következtetést engedi levonni, hogy megfizethetőségi hozzáférhetőség szempontjából abban az esetben várhatunk javulást az MI rendszerek terápiás implementációjával, ha ezzel párhuzamosan az internetelérés arányai is javulni tudnak.
A hozzáférhetőség egy másik fizikai szempontja, az “időpont- és várakozás” tényezők a válaszadók 46%-át nagymértékben, vagy teljes mértékben befolyásolná ugyanezen döntés meghozatalakor, további 27 százalékot pedig közepes mértékben befolyásolna. Az MI rendszer által biztosított terápiás lehetőség rugalmas időbeli használhatósága kétségkívül segíti a fizikai hozzáférhetőség javulását, számos vonatkozásban, illetve hozzásegíti az érintetteket a mihamarabbi segítség igénybevételéhez.
Az európai adatvédelmi biztos digitális terápia (DTx) -ként14 definiál minden olyan szoftver vezérelt, bizonyítékokon alapuló terápiás intervenciót, mely orvosi rendellenességeket, illetve betegségeket hivatott megelőzni, kezelni vagy gyógyítani. Ezek használhatóak önálló terápiák megoldásként – applikációk, szenzorok, VR eszközök képében, - vagy akár kiegészítő elemként hagyományos kezelési módok mellett, mint a személyes terápiás ülés, illetve a gyógyszeres kezelés. A digitális terápia egyik módja az MI vezérelt rendszerek alkalmazása. Egy ilyen rendszer implementálható az esetleges mentális zavarok felismerésétől és diagnózisától, a páciens érzelmi skálájának detektálásán át, a lehetséges kezelési mód kiválasztásáig, a terápiás folyamat bármely stádiumában.
Az MI rendszer lehetséges felhasználási módjai közé tartoznak az úgynevezett chatbotok. Jelenleg is elérhetőek ilyen virtuális segédeszközök, melyek már most ígéretes eredményeket mutatnak olyan mentális zavarok kezelésében, mint a szorongás vagy a depresszió.
A gépi tanulás (ML), az MI egy specifikus megközelítése, amely technológia az rendelkezésre álló adatokból prediktív analízist képes felállítani, a diagnózis felállításának folyamatát könnyítheti meg a szakemberek számára.
A mesterséges intelligencia egy másik felhasználási módja lehet, a terápiás ülést vezénylő szakember munkájának segítése, az ülésen elhangzottak jegyzetelése. A kérdőív során megkérdezettek 77,9%-a támogatná és elfogadná az MI ilyen mértékű alkalmazását terápiás ülések során.
Az MI vezérelt terápia azonban számos kihívást is hordoz magában. Az adatvédelmi aggályok a válaszadók több, mint felét (51,5%) befolyásolná a döntésükben arról, hogy igénybe vennének-e mesterséges intelligencia által vezérelt pszichoterápiás segítséget. Az adatkezelés kérdésköre kiemelt fontossággal bír ugyanis egészségügyi adatok esetén. Ezen adatokra vonatkozó védelmet az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) biztosít minden természetes személy számára, amely 2018-tól alkalmazandó. A rendelet az alkalmazott technológiától függetlenül szabályozza a személyes adatok – ide értendőek az egészségügyi adatok is – feldolgozását. Továbbá, az Európai Parlament, egy 2021-es közleményben adott hangot arról a törekvésről, illetve stratégiáról, melynek célja Uniós szinten a digitális átalakulás formálása, az emberek javára.15 A cikk kitér a mesterséges intelligenciára, kiemelve az „emberközpontú MI jogszabályok létrehozásának szükségességét.” A 2021-es közleményen kívül érdemes foglalkozni azzal a tavaly decemberben publikált EP írással is, amely az „Első uniós rendelet a mesterséges intelligenciáról”16 címmel, amely arról számol be, hogy az Európai Unió hogyan szabályozná az MI-t, a korábban említett digitális stratégiájuk részeként. A szabályozás célja az MI rendszerek biztonságosságának, átláthatóságának és nyomon követhetőségének biztosítása.
Azonban az adatvédelmi aspektus a szabályozás életbelépésével sem tekinthető megoldott aggálynak. Érdemes figyelembe venni az MI rendszerekre jellemző „black-box modell” -t is: a kifejezés egy olyan rendszerre utal, melynek belső alkotórészei vagy logikája nem hozzáférhető, nem megismerhető. Elmondható, hogy az említett hatályos és tervezett szabályozások betarthatóságához az MI rendszerek alapvető működési elveinek megismerhetősége és feltárhatósága elengedhetetlen.
Ehhez kapcsolódóan a kérdőív kitöltőinek csupán 1,9%-a, azaz 5 fő bízná rá magát teljes mértékben egy teljes mértékben önállóan működő, MI vezérelt terapeutára, 54,2% pedig egyáltalán nem bízná rá magát. A válaszadók 65%-át legalább nagymértékben befolyásolna a döntése során a rendszer felülvizsgálatának megtörténte, szakemberek által. Ezentúl a válaszadók több, mint fele (52,3%) legalább közepes mértékben rábízná magát egy szakember által rendszeresen felülvizsgált, MI vezérelt pszichológusra.
Az MI aktív pszichoterápiás felhasználásán kívül érdemes megemlíteni a mesterséges intelligencia generatív alfajának (generative AI, vagy röviden gen AI) alkalmazását. A generatív MI “olyan MI technológia, amelynek célja az új adatok generálása az előzetesen megtanított adathalmazok felhasználásával. 17
Gyakorlatban az említett technológia képes hatalmas adatmennyiségek gyors feldolgozására, amely a terápiás szakembereknek segítséget nyújthat személyre szabottabb kezelési módot kialakítani és kiválasztani. Ez nagymértékű előrelépést jelenthet olyan mentális zavarok kezelésénél, mint amilyen a depresszió is, amelynek több alfaját különböztetjük meg. Személyre szabás nélkül a betegség kezelési hatékonysága kevésbé hatékony, emelett pedig jóval időigényesebb folyamattá válhat, valamint a félrekezelés kockázata is magasabb. A pszichoterápiás szakemberek “háttér munkájának” ilyen módú elősegítése a kezelési terv összeállításában és személyre szabásban nem csak a munka terhüket csökkenti, hanem a páciensek beléjük fektetett bizalmát is növeli.
Összességében elmondható, hogy a mesterséges intelligencia technológiai fejlettsége már a jelenben is moderáltan, de lehetővé teszi a terápiás ülések levezénylését vagy asszisztálását. Az MI fejlődési tendenciái alapján pedig a jövőben képes lehet ezeket a feladatokat teljeskörűen ellátni, ezzel csökkentve a szakemberek terheltségét, növelve a hozzáférhetőség mértékét, és esetlegesen csökkentve a stigma mértékét – amely a válaszadók 66,8%-a szerint jellemző a mentális egészség és a terápia témakörére.
Ezzel szemben azonban megállapítható az is, hogy a technikai háttér önmagában nem elegendő. Az MI kapcsán általánosan is felmerülő aggályok egészségügyi környezetben jogosan nagyítódnak fel. Ezen aggályok felfedezése és kezelése elengedhetetlen ahhoz, hogy a népesség - amely számára az MI vezérelt terápiás megközelítés megoldást nyújthat - bizalommal tudjon az felé fordulni.
A válaszok, és az általánosságban rendelkezésre álló források megmutatják továbbá azt is, hogy az MI felhasználási módjai között a terápiás ülések kiegészítő segítése – a szakember változatlan jelenléte mellett – tűnik jelenleg a legegyszerűbben és legnagyobb várható befogadással implementálható módjának. A jövőbeli hozzáállás a népesség részéről azonban teljes mértékben változhat abban az esetben, amennyiben a jelenleg fennálló kihívások és hiányos szabályozások, illetve az MI rendszerek ismertetése előnyt élvez a felelős szakemberek részéről.
Bibliográfia
1 https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Mental_health_and_related_issues_statistics
2 https://health.ec.europa.eu/non-communicable-diseases/mental-health_en#mental-health-situation-in-europe
3 https://www.who.int/news/item/02-03-2022-covid-19-pandemic-triggers-25-increase-in-prevalence-of-anxiety-and-depression-worldwide
4 https://www.oecd.org/health/health-systems/OECD-Factsheet-Mental-Health-Health-at-a-Glance-Europe-2018.pdf
5 https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A52018IP0056
6 https://health.ec.europa.eu/system/files/2016-12/ev_20161006_co04_en_0.pdf
7 Eurofound: Fifth round of the Living, working and COVID-19 e-survey: Living in a new era of uncertainty
8 https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6181118/
9 https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/BRIE/2023/751416/EPRS_BRI(2023)751416_EN.pdf
10 https://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_labdar%C3%BAg%C3%B3-stadionok_list%C3%A1ja_befogad%C3%B3k%C3%A9pess%C3%A9g_szerint
11 https://therapyhunter.com/betterhelp-europe
12 https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Digital_economy_and_society_statistics_-_households_and_individuals#Internet_access_of_individuals.2C_2010_and_2023
13 https://a4ai.org/research/advancing-meaningful-connectivity-towards-active-and-participatory-digital-societies/
14 https://www.edps.europa.eu/press-publications/publications/techsonar/digital-therapeutics-dtx_en
15 https://www.europarl.europa.eu/topics/en/article/20210414STO02010/shaping-the-digital-transformation-eu-strategy-explained
16 https://www.europarl.europa.eu/topics/hu/article/20230601STO93804/az-elso-unios-rendelet-a-mesterseges-intelligenciarol
17 https://www.xlabs.hu/blog/mit-jelent-a-generativ-mesterseges-intelligencia-generative-ai
